Sziasztok!

A következő néhány bejegyzésben a doktori témámhoz kapcsolódva egy izgalmas bábprojektről, a Rozmaring kunyhó bábsorozatról írok. Az első bejegyzésben a bábsorozat gyászfeldolgozási folyamatát elemzem, ami izgalmas módon a legkisebbek, az óvodás-kisiskoláskorú gyerekek számára mesél a gyászról és az elengedésről.

Képzeld el, hogy van egy házikó, ami együtt lélegzik veled. Amikor boldog vagy, nevetnek a függönyök. Ha szomorú vagy, még a csap is sírni kezd.

A Rozmaring kunyhó című bábfilmsorozat egy ilyen varázslatos világba hív – és közben olyan témához nyúl, amit sok felnőtt is nehezen kezel: a gyászhoz.

Lehet, hogy te is voltál már bizonytalan helyzetben, amikor egy gyermeknek kellett elmagyarázni, mi történt egy szeretett nagyszülővel. Vagy láttad, hogy egy kisgyerek csak hallgat, és nem tudja, mit kezdjen a veszteséggel. A sorozat éppen ebben segít – humorral, játékokon keresztül.

A történet főszereplője Napraforgó (Trömböczky Napsugár), aki szeretett nagyija halála után érkezik meg a Rozmaring kunyhóba. A kunyhó is gyászol: a csapok sírnak, a könyvek komorak, a zongora lehangolt. Ám Napraforgó nincs egyedül: a házban élnek a gubák – plüssszerű, szőrös lények, akik létezéséről eddig csak a nagymama tudott. Napraforgóhoz hasonlóan ők is gyászolják Rozmaring nagyit. Már az előzetes főcímdala („bánattal átfestett ház / mi újrafestjük”) is előrevetíti, hogy a gyász feldolgozása, a ház újrafestése a sorozat központi motívuma.

Ha pedagógusként vagy szülőként keresel olyan tartalmat, ami segít beszélni a veszteségről, a Rozmaring kunyhó jó választás lehet. Nem tanít, nem moralizál – hanem megmutat. A gubák például külön kis szentélyt építenek zoknikból a nagyi emlékére. A gyerekek talán nevetnek ezen, de közben megtanulják: a búcsú nem csak könnyekből állhat, hanem alkotásból, szeretetből, együttlétből.

A sorozat központi motívuma a „hangulatcsúszka” és a ház felvidításának terve – Napraforgó és a gubák együtt próbálják visszaállítani a kunyhó régi fényét, ami szintén gyászolja a nagymamát.

Takarítanak, selejteznek, meleg hangulatvilágítást szerelnek be. Az imént felsorolt konkrét tevékenységek mellett a sorozat nagy hangsúlyt fektet a játék és a humor hangsúlyozására. A gubák problémáinak megbeszélésében és megoldásában komoly szerepe van a rajznak, a szerepjátéknak, a hetedik részben a gubák filmet forgatnak, míg a tizedik részben egy igazi báb klasszikus, Vitéz László látogat el hozzájuk. A nevetés és az élmények mellett, kulcsfontosságú Napraforgó odafigyelő, kommunikációja és empátiája, ahogy fokozatosan beletanul a gubákat óvó szülő szerepébe.

A gubák külön epizódokban saját mindennapi problémáikat dolgozzák fel – legyen szó testvérféltékenységről, másság elfogadásáról vagy kudarctól való félelemről. Ezek az apró történetek könnyedek, humorosak, de mélyen emberiek.

Ami talán a legfontosabb: a sorozat végére egy újfajta biztonság alakul ki. A ház nem lesz ugyanaz, mint volt – de újra otthonná válik. Hiszen ez a gyászfolyamat lényege is: nem felejtünk, csak megtanulunk tovább élni azzal, amit elveszítettünk.

Ha tehát olyan mesét keresel, ami érti a gyerekek lelkét, és segít nekik megérteni a gyászfeldolgozás folyamatait, akkor a Rozmaring kunyhó neked (is) szól. Lehet, hogy együtt fogtok sírni-nevetni rajta – de akár beszélgetéseket is kezdeményezhettek a témáról. Magatokról, a hiányról, az emlékekről. És talán még a ház is mosolyog majd.

Zsófi

A Kulturális és Innovációs Minisztérium Egyetemi Kutatói Ösztöndíj Programjának a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Alapból finanszírozott szakmai támogatásával készült.

A képek forrása: mediaklikk.hu, hirado.hu