Sziasztok!
Ezúttal egy magyar szerző fantasy meseregényéről született szöveggel érkeztem. Szakács Eszter Grifflovasok triológiájának első részével az előző félévben ismerkedtem meg egy egyetemi kurzuson. Ebben a bejegyzésben legújabb kötetétől, a Füstmágusról írok. Az ókori mitológiákon és kultúrákon alapuló fantáziavilág, a Zsebuniverzum rendkívül kidolgozott, ugyanakkor kitér olyan fontos témákra és traumákra, mint például az árvaság és gyermekvédelmi rendszer hiányosságai.
Naná, hogy Trónok harca! Mi másért is bolondulhatnának az istenek a 21. század elején? Harc, szerelem, intrika és bosszú… Mindez tőlük sem áll távol a mitológia tanúsága szerint.
Korunk folyamatosan visszatérő, legégetőbb irodalmi kérdése, hogy hogyan vegyük rá mind a fiatalokat, mind a felnőtteket az olvasásra. A gyerek- és ifjúsági irodalomban két sikeres módszer emelkedik ki: egyrészt azok szövegek, amelyek nyelve közel áll a kamaszok aktuális beszédéhez (ebben mindenképpen kiemelkednek Leiner Laura regényei), másrészt azok, amelyek izgalmas fantáziavilágokban mesélik újra a klasszikus felnövéstörténeteket. Szakács Eszter utóbbiban alkotott kiemelkedőt egy olyan univerzum létrehozásával, amelynek világait, vagyis Zsebeit, a különböző mitológiák alkotják. A hajdani hitvilágok istenei a Zsebuniverzumot formáló erőkké válnak ebben a történetben, a törvényeket pedig a korabeli vallás és mágiarendszer, valamint a modern technológia különleges keveredése adja meg. Az ötlet nem teljesen egyedülálló, a mitológiák újramesélése és modernizálása folyamatosan visszatérő témaként jelenik mind a kortárs irodalomban (Neil Gaiman több művében, például az Amerikai istenekben is a modern korba helyezi az isteneket), mind a gyerekirodalomban (például Rick Riordan hatalmas népszerűségnek örvendő Percy Jackson sorozata). Miben emelkedik ki Szakács Eszter univerzuma ezek közül?
A válasz a világ megalkotásának részletgazdagságában keresendő.
Míg a Percy Jackson sorozatban Rick Riordan a görög, római isteneket és mitológiai lényeket alapvetően egy kortárs közegben helyezi el, addig Szakács Eszter univerzumában szorosan összefonódik az adott hitvilág eszköztára és a technológia. A sorozat legújabb kötete, a Füstmágus kapcsán, ami az egyiptomi mitológián alapul, jól látszik, hogy Kevély Flóra egyiptológus szaklektorként működött közre. Nemcsak az istenek, hanem az ókori egyiptomiak lélekről való gondolkodása és mindennapi életük eszközei is megjelennek a kötetben. A Füstmágusban, akárcsak a Grifflovasok trilógiában, a világok a legapróbb részletekig kidolgozottak és komplexek, ugyanakkor kérdéses, hogy ez a megalkotottság előnyére vagy hátrányára válik-e a történetmesélésnek.
A Füstmágus, ami 2022-ben jelent meg a Tilos az Á Könyvek kiadásában, a Zsebuniverzum egyik világában az Egyiptomot idéző Uaszeten játszódik. A regény, ami lazán kapcsolódik a lezárt Grifflovasok trilógiához, tehát önmagában is olvasható, lényegében ugyanazt a felnövéstörténet narratívát meséli újra, mint a korábbi három kötet. A tizenhat éves Nauni sorozatos tragédiák után, elveszti szüleit és otthonát, ezért amellett, hogy szülői szerepbe kényszerülve egyedül kénytelen gondoskodni három fiatalabb testvéréről és a hozzájuk csapódó árva gyerekekről, frissen felfedezett varázserejét próbálja megismerni és kordában tartani. A felnőtt szerep mellett hamarosan a világ megmentésének feladata is a lányra hárul: meg kell védenie fogadott öccsét, Juját, akit a rejtélyes gonosz vörös papok üldöznek. A regény fő konfliktusa lényegében megegyezik a Grifflovasok trilógia első részének, a Szelek tornyának bonyodalmaival. Míg a Szelek tornya középpontjában a Moirák által megalkotott faliszőnyeg kerül, amelyet a pusztítás istene, Loki vesz célba, addig a Füstmágus antagonistája, Széth, aki a Minden Nevek Könyvének megszerzésével próbálja visszafordítani a teremtést. Az univerzum építése, a világhálóét idézi. A szálak összefonódva együtt alkotnak egy egész szövetet, amelyből, ha „kihúznánk vagy meggyengítenénk egy szálat a többi közül (…) idővel felfeslik a valóság szövete” (142.) Hasonlóan a mitológiák történeteihez, az istenek háborúját ezúttal is emberek vívják, így Naunira és barátaira hárul a feladat, hogy a rend istenei, Ré és Maat nevében megállítsák a káoszt, Ahrimánt és Széthet, tehát ismét a jó és a rossz, a rend és a káosz csap össze az univerzum irányításáért.
A kötet narratív íve lényegében a Harry Potter-történetek paradigmáját járja végig: a nagyobb erők által kiválasztottnak ítélt gyermekre hárul a feladat, hogy képességei csiszolásával megmentse a világot a pusztulástól, amire végül csak barátai segítségével képes.
A regény elején Nauni a fejlődéstörténetek megszokott menetéhez képest zavaró gyorsasággal sajátítja el erejét, amitől kezdetben úgy tűnik, hogy a varázslat korlátlan, ezáltal tét nélküli. Míg a Harry Potterben például sok-sok év gyakorlás és tanulás szükséges a varázslatok elsajátításához, amiben a főszereplők nem is mindig jeleskednek, addig a Füstmágusban Nauni egy-két nap gyakorlás után képes lesz korlátlan mennyiségű ételt, némi védelmet és pénzt is varázsolni. Noha elméletileg a varázslat Uaszet világában is szigorú szabályok közé van szorítva, a bujkáló Nauni számára ezek nem jelentenek korlátokat, ily módon a lány fejlődése, és hőssé válása látszólag akadálytalanul megy végbe. Ez a tétnélküliség az első összecsapásban veszti érvényét, mikor Naunit legyőzik Széth vörös papjai, és barátai segítségére szorul, ily módon egy még hatalmasabb erő fenyegetése támaszt nehézséget a mágia elé, és adja meg a szöveg feszültségét. A regény ritmusát gyors tempó jellemzi: bizonyos kérdésekre szinte azonnal választ kapunk és egyes nehézségek azonnal megoldódnak. A feszültség hosszabb fenntartásának hiánya zavaró, hiszen annak ellenére, hogy a főszereplők folyamatosan újabb és újabb problémákkal néznek szembe, kevés olyan titok és nehézség van a szövegben, ami a regény elejétől a végéig megmarad.
A könyv ifjúsági kalandregénynek megfelelően pörgős és fordulatos. A történetet E/1-ben Nauni szemszögén keresztül követjük, ugyanakkor a szerző hiánytkeltően keveset foglalkozik a lány érzelmi fejlődésével. Hasonlóan az előző kötetekhez a Füstmágus is beemel olyan komoly témákat, mint a szülők elvesztése, vagy a szociális ellátó rendszerek személytelensége, amelyek elszakítják egymástól a testvéreket. Ugyanakkor a gyász és a traumák érzelmi megélése nem kerül kifejtésre, a narráció egy-egy mondattal tér ki a lelkiállapotok, vagy Nauni és a két fiú közti érzelmi szálak bemutatására, helyette a fókusz azon van, hogy részletesen megismerjük Uaszet világát. Szakács nagy fantáziával, érzékletes képeken keresztül rajzolja elénk az ókori Egyiptom technológiával és mágiával kevert világát. Kiapadhatatlan képzelőerővel alkot újabb és újabb varázstárgyakat, például a papiruszalapú tabletet, a vapit, a gördeszka sivatagi megfelelőjét a varázslattal működő homokdeszkát, vagy a Szükség szobáját megidéző varázsköpenyt, aminek zsebeiben mindenfélét lehet tárolni, akár lakni is lehet benne. A világépítés mögött alapos kutatómunka érződik: Uaszet társadalmi berendezkedése, vallása és életmódja is megteremti az ókori Egyiptom, nagy hangsúlyt kap az egyiptomi filozófiai, és lélekről való gondolkodás is. A regény mitológikus világában is három forma hatázorra meg a lelket, a ba, ka és az ah, amelyekre hatással lehetnek az istenek. A részletesség azonban egyes pontokon kissé túlzássá válik, amikor az események lendületét egy-egy hosszabb magyarázat akasztja meg.
Szakács Eszter Füstmágus című kötete tehát egy fordulatos, jól kidolgozott ifjúsági fantasztikus regény, amely egy jól ismert felnövés és hősséválás történetet mesél újra egy hangulatos, részletgazdagon megalkotott világban. Uaszet univerzuma méltó társa a Grifflovasok trilógiának, ami mind folytatásként, mind önálló kötetként is megállja a helyét és újabb izgalmas zsebbel bővíti a folyamatosan táguló Zsebuniverzumot.
Mesés olvasást kívánok nektek!
Zsófi
A képek forrása: pagony.com, pinterest.com
