Pszt! Zsófi meseregényt olvas!

Pszt! Zsófi meseregényt olvas!

Leiner Laura még vissza tudja hozni a nyári szünetet! 40 nyári nap

2023. augusztus 31. - Zsófiolvasta

Sziasztok!

Ebben a bejegyzésben még a nyár utolsó napjaiban Leiner Laura új könyvéről a 40 nyári napról gondolkodom. A bejegyzésben azt próbálom megfejteni, hogy miért olyan népszerűek Leiner Laura regényei, illetve igyekszem elhelyezni az életműben a kötetet.

Leiner Laura 40 nyári nap című regénye egy pillanatig sem ámítja olvasóit. Pontosan azt ígéri, amire a cím is utal: egy könnyed nyári történetet, melynek olvasásélménye kezdetben monoton és unalmas, ugyanakkor egy ponton mégis megragadja a figyelmet nyugodt hangulatával és érettebb témafelvetéseivel. A regényben, amely a fiatal felnőtt közönséget célozza, azok az ifjúsági zsánert meghatározó elemek jelennek meg, amelyek Leiner Laurát az egyik legnépszerűbb ifjúsági szerzővé teszik.

A regény több ponton reflektál tudatosan a lehetséges olvasói reakciókra:

„ideges vagy, hogy ebben semmi nem történt, és még egy ilyen unalmas, monoton, értelmetlen, valamit… Aztán pár nappal később bumm, beüt, hogy milyen jó hangulata volt” (558.)

Ez a fajta önreflexió visszatérő elemként jelenik meg a kötetben: a karakterek saját történetüket „coming of age” filmként jellemzik, amiből nem készül „vicces Netflix-sorozat vagy egy drámai HBO-széria” (112.). Leiner Laura jól használja fel a megcélzott olvasói réteg által használt trendeket, ezúttal is megmutatja, hogy ismeri a közönségét.  Gyakori hasonlatként jelennek meg a streaming platformok felületei, illetve a kötet több ponton érinti a TikTok funkcióit és hatásait. Szereplői, akárcsak előző regényekben, itt is a legfrissebb trendek szerint használják az éppen aktuálisan népszerű alkalmazásokat: a 2013-ban megjelent Bábelben rajongói blogbejegyzéseket, a 2020-tól folytatásokban megjelenő hat kötetes Bexi-sorozatban pedig Instagram posztokat emelt be a szövegekbe.

 A kötet saját meghatározása alapján elsősorban a „coming of age”, tehát a 19-20 éves korosztálynak szól, igazolva Szekeres Nikolett azon állítását, hogy Leiner Laura „felnevelte saját közönségét” (magazin.libri.hu). Regényeivel lényegében az éppen aktuális ifjúsági igényekhez igazodik: népszerű történettípusokat (népszerű/rossz fiú és a visszahúzódó könyvmoly lány szerelme), trendeket és témákat (tehetségkutatók, celebek világa) használ fel jól, magyar környezetbe helyezve. A Szent Johanna Gimi még a tizenéves korosztály fiatalabb tagjait célozta a legfrissebb könyvei, mint a Mindig karácsony és a 40 nyári nap pedig már az egyetemre felvételiző vagy már egyetemre járó fiatalok nehézségeit boncolgatja. A regény napról napra, részletesen meséli el a 19 éves Zoé 40 napját, amit perecárusként egy állatparkban tölt el. Bár történet lényegében nincsen, mégis a lassan csordogáló mindennapi események,  a visszahúzódó lány tapasztalatai és kapcsolatai teszik a kötetet reprezentatívan nyárivá. Zoé lassan barátságot köt az állatpark egyik dolgozójával Szakóval, akinek a segítségével a lánynak sikerül megtalálnia önmagát és megküzdenie azokkal a nehézségekkel, amelyekkel egy lassan felnőtté váló fiatal szembenéz.

1200x630wz.png

Hasonlóan az előző kötetekhez, Leiner Laura ezalkalommal is egy-két jellemvonással megragadható szereplőket ábrázol. Zoé introvertált, ezért nehezen kapcsolódik és kommunikál másokkal, szívesebben tölti az idejét zenehallgatással vagy sorozatnézéssel. A regény érzékenyen közelít az introvertáltság reprezentációhoz, azt nem leküzdendő hibaként, hanem személyiségtípusként mutatja be. A kötet fő állítása ezzel kapcsolatban, hogy az alapvetően zárkózott személyiségek számára a különféle szociális események alkalmatlanok arra, hogy kapcsolatokat teremtsenek. „Itt is vagy egy hónap volt, mire igazán megnyíltam, de ehhez sok időre, monotonitásra és stabilitásra volt szükségem: (…) a gólyatáboros három nap nekem semmire nem elég, maximum a szorongásra” (423.). A megismerés ezen folyamatát újrateremtve a lány fokozatosan saját jellemfejlődésének ívét, ahogy kezdetben csak távolról figyeli az állatpark többi dolgozóját, majd folyamatosan egyre közelebb kerül hozzájuk, miközben végig önmaga marad, a történet végére sem változik hirtelen közvetlen, társaságkedvelő emberré. Zoé számára fokozatosan nyílik ki az általa megismert világ, kezdetben csak távolról figyeli az állatpark gondozóit, majd a kezdetben felületes viszonyok lassan elmélyülnek. A történetet E/1-ben Zoé szemén keresztül követjük végig, ennek ellenére olyan keveset tudunk meg róla, a regény végéig sem ismerjük meg igazán. A kapcsolódás hiánya, illetve a napi rutin ismétlődése monotonná és helyenként valóban túlírttá teszik a kötetet. A regény repetitívvé válik az olyan, folyamatosan ismétlődő cselekvések részletes bemutatása által, mint az utazás a HÉV-vel, az állatpark nyitását jelző hang, az állati túra, a vásárlók érkezése, az ebéd, vagy a zárás szigorú ügyrendje. Ugyanakkor az állatpark nyugodt, gyerekkori emlékeket idéző hangulata és a perecvásárlók által bemutatott humorosan realisztikus társadalmi tabló (a gyerekeiket hajkurászó kimerült anyukák, céltudatos apukák, telefonjukba merülő tinédzserek, kamerával rohangáló influenszerek stb.) képesek felkelteni és fenntartani az érdeklődést.

Leiner Laura változatlanul azon a letisztult, könnyed, a kamaszok nyelvére általában jellemző, de káromkodásoktól mentes, pimasz nyelven ír, és úgy használja a kortárs diákszlenget, hogy nem válik művivé vagy hiteltelenné. Ugyanakkor az író visszatérő szófordulatai az életmű szókincsének limitáltságára utalnak, amelyek repetitívvé teszik a szöveget. Noha az eseményeket Zoé narrációjában követjük végig, a nyelv megformáltsága és az egy-két jellemzővel megragadható személyiségábrázolás azt a benyomást keltik, hogy a kötet szólhatna az első Iskolák Országos Versenye sorozat főszereplőjének, Hannának, vagy a Bexi sorozat Rebekájának a szemszögéből is. A történet és körülmények változnak, de az interakciók, a helyzetekre adott reakciók, illetve bizonyos szerkezetek mind ismerősek lehetnek a szerző előző három sorozatát végigkövető olvasók számára.

b5d611b479f2b9bbaffbf54af5da84ee.jpg

A nyelv hasonlósága ellenére az író igazodik a fiatal felnőtt korosztály igényeihez és őket foglalkoztató komolyabb kérdéseket emel be, ezzel is igazolva Leiner Laura kineveli saját közönségét.  Bár a történetben megjelenik a Szent Johanna Gimiből is ismerős szerelem első látásra toposz, de az közös kapcsolódási pontok hiányában elmúlik, helyébe a lassan kialakuló, szoros barátságból formálódó szerelem toposz lép. Emellett a 40 nyári napban nem jelennek meg azok az előző kötetekre jellemző humoros, esetlen tiniszereplők, mint a rockerek a Szent Johanna Gimi vagy a punk Fogd Be A Szád formáció a Bexi sorozatból. A regény néhány fontos állítás erejéig kitér a 19-20-as éveikben járókra jellemző identitáskrízisekre: az iskolából való kilépés kapcsán kialakuló kapunyitási pánikra, illetve arra a bizonytalanságra, hogy mennyiben tekinthetik magukat tizen-huszonévesen gyereknek és mennyiben felnőttnek. Bár ezeket a témákat a kötet csak egy-egy epizód erejéig érinti, de a kijelentések pontosak és éppen ezért átélhetőek: „leginkább én is lavírozok – néztem rá sóhajtva. – Néha felnőtt, néha gyerek, eléggé végletes.” (265.).

A 40 nyári nap tehát tökéletesen illeszkedik abba a Leiner Laura kötetei által megalkotott ívbe, ami az általános iskolából gimnáziumba lépő kamaszok problémáitól, a fiatal felnőtt és felnőtt korosztály küzdelmeinek bemutatásáig tart (ideszámítva a szerző korábban írt, de 2022-ben újrakiadott könyveit, a Randomot és a Közhelyeket, is). A regény érzékenyen és pontosan ábrázolja a célközönségét foglalkoztató problémákat, miközben úgy emeli be a kortárs trendeket és nyelvet, hogy az nem válik erőltetetté. Ugyanakkor éppen ez a letisztult, Leiner Laurára jellemző nyelv az, ami miatt a kötet hasonlóvá válik az előzőekhez, és amely a mindennapok monotonitásával játszó kötettel már túljáratottnak tűnik. A 40 nyári nap egy hangulatos, lassan építkező, ezért kissé vontatott történet. Bár az élmény frissítőként hat a nyári melegben, illetve az állatpark környezete nosztalgikus emlékeket ébreszt az olvasóban, a kötet mégsem válik emlékezetessé. Szépen simul az életműbe, de nem válik kiemelkedővé – éppen úgy, ahogy a szerző a bevezetőben idézett részben ígéri.

Mesés olvasást kívánok nektek!

Zsófi

 

A képek forrása: books.apple.com, pinterest.com

A bejegyzés trackback címe:

https://zsofiolvasta.blog.hu/api/trackback/id/tr3618204545

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása